A furgonok és könnyű haszongépjárművek nélkülözhetetlen szereplői a modern gazdaságnak. Jelen vannak az áruszállításban, a szervizszolgáltatásokban, az alkatrészellátásban, a kis- és középvállalkozások működésében, valamint az ipari és autóipari beszállítói láncokban is. Ezek a járművek sokszor a háttérben dolgoznak, mégis alapvetően meghatározzák, hogy egy vállalat mennyire tud pontosan, kiszámíthatóan és hatékonyan működni.

Az ACEA friss iparági elemzése szerint Európában a furgonok elektrifikációja továbbra is jelentős lemaradásban van. Miközben az elektromos személyautók piaca fokozatosan erősödik, a haszongépjárművek esetében az elektromos modellek aránya még mindig alacsonyabb. Ez azért fontos autóipari trend, mert a vállalati flották, logisztikai szolgáltatók és gyártóipari szereplők átállása nemcsak járműcsere kérdése, hanem teljes működési szemléletváltást igényel.

A haszongépjárművek elektrifikációja azért halad lassabban, mert ezeknél a járműveknél más szempontok dominálnak, mint a személyautók esetében. Egy vállalati használatban lévő furgonnál nemcsak a vételár vagy a hatótáv számít, hanem az is, hogy a jármű mennyire illeszthető be a napi munkafolyamatokba. Fontos kérdés a rakodhatóság, a töltési idő, a rendelkezésre állás, az üzemeltetési költség, a szervizháttér és az, hogy a jármű képes-e kiszolgálni a vállalat napi logisztikai igényeit. Egy gyártási vagy beszállítói folyamatban a késés, a járműkiesés vagy a tervezhetetlen töltési idő közvetlenül hatással lehet a működésre.

A töltőinfrastruktúra szintén kulcsszerepet játszik az elektromos haszongépjárművek elterjedésében. Egy magánhasználatú elektromos autó esetében sok esetben megoldható az otthoni vagy munkahelyi töltés, de egy vállalati flottánál már sokkal összetettebb a helyzet. Több járművet kell egyszerre üzemeltetni, gyakran szoros időbeosztás mellett, előre meghatározott útvonalakon. Ehhez olyan infrastruktúrára van szükség, amely nemcsak elérhető, hanem üzletileg is megbízható és kiszámítható.

Az autóipari beszállítók és gyártóipari szolgáltatók számára ez a trend különösen fontos. Az elektromos hajtásláncok terjedése új alkatrészigényeket, új minőségellenőrzési pontokat és új szakmai kompetenciákat hoz magával. A jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak az akkumulátorokhoz, elektronikához, kábelezéshez, szenzorokhoz és szoftveres rendszerekhez kapcsolódó megoldások. Ezzel párhuzamosan a hagyományos minőségbiztosítási elvárások sem tűnnek el, sőt az új technológiák miatt még nagyobb hangsúly kerül a pontos, következetes és megbízható működésre.

A haszongépjárművek elektrifikációja az ipari logisztikát is átalakíthatja. Nem elegendő csupán elektromos modellekre cserélni a meglévő járműveket. A vállalatoknak át kell gondolniuk az útvonaltervezést, a töltési ciklusokat, a telephelyi infrastruktúrát, az energiafelhasználást és a teljes üzemeltetési költséget. Ez különösen fontos azoknak a cégeknek, amelyek autóipari, gyártóipari vagy beszállítói környezetben működnek, ahol a határidők, a minőség és a folyamatbiztonság alapvető elvárások.

Bár a haszongépjárművek elektromos átállása jelenleg még lassabban halad, ez a terület komoly lehetőségeket is tartogat. Azok a vállalatok, amelyek időben felkészülnek az új elvárásokra, versenyelőnybe kerülhetnek. A jövő autóiparában nemcsak az számít majd, hogy ki milyen technológiát alkalmaz, hanem az is, hogy mennyire képes rugalmasan, hatékonyan és minőségközpontúan alkalmazkodni az új működési környezethez.

A haszongépjárművek elektrifikációja tehát nem csupán közlekedési kérdés, hanem fontos autóipari és ipari trend. Hatással van a gyártásra, a beszállítói láncokra, a logisztikára, a minőségbiztosításra és a vállalati működés egészére. A következő évek egyik nagy feladata az lesz, hogy a technológiai fejlődés, az infrastruktúra, a szabályozás és a vállalati gyakorlat egymással összhangban fejlődjön. Ebben az autóipari szereplőknek, beszállítóknak és gyártóipari szolgáltatóknak is kiemelt szerepük lesz.

Forrás:  
ACEA – Vans: Europe’s decarbonisation blind spot  
https://www.acea.auto/message-dg/vans-europes-decarbonisation-blind-spot/