Free cookie consent management tool by TermsFeed

Tévhitek a szabadságolással kapcsolatban

Tévhitek a szabadságolással kapcsolatban

A szabadsághoz való jog minden munkavállalót megillet, ezt mindenki tudja, ahogy általában azzal is tisztában vannak, hány nap jár nekik egy adott évben. Az azonban már kevésbé ismert, hogy miképp lehet kivenni, hogyan kell számolni, s bizony komoly tévhitek is keringenek a témával kapcsolatban.   

Gyakori tévhit például, hogy a próbaidő alatt tilos szabadságra menni, noha a Munka Törvénykönyve nem tiltja a próbaidő alatti szabadságot. Az igaz, hogy a munkaviszony első három hónapjában a munkáltató nem köteles a munkavállaló által kért szabadságot kiadni, ám ez nem a próbaidőhöz kötődik (ami kevesebb is lehet, mint három hónap). A lényeg, hogy a munkáltatón múlik minden a munkaviszony első hónapjaiban.

A másik tévhit, hogy részmunkaidős foglalkoztatás során kevesebb szabadság jár. Ez sem igaz, noha logikusnak tűnhet, hiszen kevesebbet dolgozunk. Az éves szabadság azonban nem a napi munkaidő mértékéhez van kötve. A törvény szerint az alapszabadság mértéke húsz munkanap, s ezen felül többféle pótszabadság is létezik, például az életkorhoz kötődő is.

Eszerint a munkavállalónak a huszonötödik életévétől egy, a huszonnyolcadik életévétől kettő, a harmincegyedik életévétől három, a harmincharmadik életévétől négy, a harmincötödik életévétől öt, a harminchetedik életévétől hat, a harminckilencedik életévétől hét, a negyvenegyedik életévétől nyolc, a negyvenharmadik életévétől kilenc, míg a negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár.  Tehát a törvényben megállapított szabadság egy évre vonatkozik. ha valaki egész évben munkaviszonyban állt - akár teljes munkaidőben, akár részmunkaidőben - , akkor a teljes éves szabadságra jogosult.

Fontos még beszélni arról, hogy miképp kell számolni a szabadságot. Sokakban felmerül a kérdés, hogy a pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít a kivett szabadságba?

A válasz: nem számít bele. A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, tehát, ha a munkavállaló hétfőtől péntekig dolgozik, szombaton és vasárnap pedig nem, akkor hét nap szabadság esetén hétfőtől a következő hét keddig lesz majd szabadságon.

Gyakori tévhit még a ki nem vett szabadságok pénzbeli kiváltása, ami a törvény szerint – egy esetet kivéve – nem lehetséges. A Munka Törvénykönyve világosan rendelkezik: a szabadságot megváltani nem lehet. Az egyetlen kivétel a munkaviszony megszűnésekor van. Ebben az esetben, ha a munkavállaló a megszűnésig nem vette igénybe az időarányosan járó szabadságát, akkor a ki nem vett szabadságot pénzben kell kifizetni részére.