Politika a munkahelyen

Ha tetszik, ha nem, a politika a mindennapok része, így nehéz kikerülni a munkahelyeken is. Adódik azonban a kérdés, hogy bárhol és bármikor szabad a politikai véleménynyilvánítás?

Először nézzük meg kicsit közelebbről a szabad véleménynyilvánítást. Alapvető emberi jog, hogy szabadon hangot adhatunk a véleményünknek. Ám ezzel eközben nem sérthetjük meg mások jogait. Itt is léteznek, létezhetnek korlátok.

Minden bizonnyal sokan tapasztalták már, még ha nem is közvetlenül, hogy a politika igen nagy indulatokat tud generálni. Szöges ellentétek alakulhatnak ki ezen a területen, melyek befolyásolhatják a személyes kapcsolatokat. Ez pedig rányomja a bélyegét az együttműködésre is.

Márpedig egy munkahelyen az egyik általános, ám ettől nem kevésbé fontos kötelezettség az együttműködés. A Munka Törvénykönyve is kimondja, hogy „a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.”

Ez az együttműködési kötelezettség mind a munkáltató és munkavállaló, mind pedig a munkavállalók egymás közti viszonyában fennáll. Az együttműködés fenntartása érdekében pedig a politikai vélemény szabad kinyilvánítása is korlátokba ütközhet.

Épp ezért nem feltétlenül a legkönnyebb feladat meghúzni a „szabad beszéd” korlátait. Egyszerűnek tűnhet például, ha munkáltatónak van egy a munkavállalók munkahelyi viselkedésével kapcsolatos belső irányelve, etikai szabályzata, mely rögzíti, hogy mi fér bele a munkahelyi politizálásba és mi nem.

Ugyanakkor nem biztos, hogy a munkáltató által felállított korlátok mindig jogszerűek, s nem korlátozzák-e túlságosan a véleménynyilvánítás szabad jogát. Ezért az ilyen munkáltatói iránymutatásokat is megfelelő körültekintéssel, átgondoltan kell elkészíteni, figyelemmel a munkavállalók alapvető emberi jogaira és a munkáltató jogos érdekeire is.

Egy-egy politikai vélemény ugyanis nem csak a munkáltató érdekeit, jó hírét befolyásolhatja, de bizony a munkatársakra, sőt az ügyfelekre is hatással lehet. Vagyis nem csak azt kell figyelembe venni, hogy a munkáltatónak mi a jó, de azt is, hogy a munkatársakat, és másokat se sértse a véleménynyilvánítás.

Politikai vélemények esetén bizony nehéz meghúzni a határvonalat. Mit és hogyan mondhatunk, s mi az, ami már sértő lehet? Nem könnyű eldönteni, és főként nem könnyű olyan általános szabályt alkotni, ami minden esetben figyelembe veszi a véleménynyilvánítás szabadságát, ugyanakkor mind a munkáltató, mind a munkavállalók egyéb jogait is.

Épp ezért függetlenül attól, hogy van-e erre vonatkozó munkáltatói utasítás, szabályzat, célszerű a politikát otthon hagyni. A munkahely nem az a terep, ahol a politikai csatákat meg kell vívni. Ez azon túl, hogy segíti a munkahelyi együttműködést, a mindennapok részévé teszi az egymás iránti toleranciát és tiszteletet.