Manapság már nem számít meglepőnek, ha egy munkahelyen kamerás megfigyelőrendszert alkalmaznak. Mindez azonban érinti a munkavállalók személyiségi jogait is, ezért adódik a kérdés, hogy miként lehet jogszerűen alkalmazni a kamerákat egy munkahelyen? Körbejártuk a témát.

A munkáltató egyik alapvető joga az ellenőrzéshez való jog, ami a gyakorlatban annyit jelent: joga van ahhoz, hogy a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze. A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy ehhez technikai eszközt is alkalmazzon, erről azonban a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatnia kell.

Az ellenőrzési jognak azonban több korlátja is van, hiszen a munkavállalókat is megilleti a személyiségi jogok védelme, illetve a személyes adataik védelméhez fűződő jog. Ezért a munkáltató sem alkalmazhat korlátlanul technikai eszközöket a munkahely megfigyelésére. Kamerás megfigyelőrendszer esetén például a munkáltató meg kell, hogy feleljen a kamerák alkalmazásával kapcsolatos általános adatvédelmi előírásoknak.

Munkahelyi kamerák alkalmazhatóak például vagyonvédelmi célból vagy a munkavállalók életének és testi épségének megóvása céljából. Az adatkezelés jogalapja szinte minden esetben a munkáltató jogos érdeke. A munkahelyi kamerák esetén is meg kell azonban felelni a szükségesség és arányosság követelményeinek. Megfigyelés csak akkor és csak olyan mértékben alkalmazható, ami a cél eléréséhez szükséges, feltéve, hogy nincs más, a cél elérésére alkalmas módszer, amely a személyiségi jogokat kevésbé korlátozza. Az érintett munkavállalókat minden esetben megfelelően tájékoztatni kell a személyes adataik kezeléséről mielőtt a kamerás megfigyelést alkalmazni kezdik.

Fontos kiemelni, hogy a munkahelyen sem helyezhető el kamerás megfigyelőrendszer olyan helyiségben, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sérti. Ilyen helyiségek az öltözők, mosdók vagy épp az illemhelyek. Ezen felül nem figyelhető meg kamerával olyan helyiség sem, ami a munkaközi szünet eltöltésére szolgál, például pihenőszoba, étkező helyiség. Kivételt képez, ha a például a munkaközi szünet eltöltésére szolgáló helyiségben olyan védendő vagyontárgy van, amelynek megfigyelése indokolt. Utóbbi esetben csak a vagyontárgyra irányulhat a kamera.

Nem helyezhető el kamera olyan módon sem, amely alkalmas a munkavállalók munkavégzésének folyamatos megfigyelésére. Tehát nem lehet a kamerát arra használni, hogy a munkáltató folyamatosan figyelje a munkavégzés folyamatát. Kivételt képez az olyan munkaterület folyamatos megfigyelése, ahol a munkavállaló élete, illetve testi épsége közvetlen veszélyben van. Ilyen lehet egy szerelőcsarnok, ipari üzem. Ebben az esetben megengedhető a munkaterületet folyamatosan figyelő kamera. Ha pedig vagyonvédelmi célból kerül elhelyezésre a kamera, akkor fokozottan ügyelni kell arra, hogy a kamera látószöge a védendő vagyontárgyra irányuljon, és ne tegye lehetővé a munkavállalók munkavégzésének indokolatlan megfigyelését.