Tippek a stressz kezelésére
Egyre pörgősebb világunkban nincs könnyű helyzetben az agyunk. A 21. századi létet meghatározó folyamatos stresszhelyzetek miatt nem túlzás állítani, hogy „túlélő” üzemmódban működik. Az állandó készenlét pedig fárasztó. Mit tehetünk ebben a helyzetben?
A krónikussá váló munkahelyi stressz számos negatív következménnyel jár mind a munkavállalóra, mind a munkáltatóra nézve. Az érintett személynek idővel egyre súlyosabb egészségügyi és mentális problémákkal kell megküzdenie, ami a szervezet egészének eredményességét is befolyásolja. A dolgozó motivációja, teherbírása csökken, a teljesítménye romlik, egy idő után pedig már se mennyiségileg, se minőségileg nem képes hozni az elvárt szintet. Adódik a kérdés: hogyan kezelhető a folyamat, és miképp lehet megküzdeni a szinte mindenkit érintő problémával?
Azt sajnos el kell fogadnunk, hogy a 21. században nincs olyan döntés, amely ne járna konfliktussal, kellemetlen érzéssel. Mások is így vannak ezzel, még ha a közösségimédia-profilokon nem is ezt látjuk, hiszen ott mindenki felhőtlenül boldog és sikeres. Ne kezdjük el azonban marni magunkat, ne ragadjunk bele emiatt a negatív gondolatokba, mert ezek csak idealizált képek, amelyek korántsem fedik a valóságot.
A szakértők szerint segíthet, ha megpróbálunk egy kicsit eltávolodni a mások által mutatott túlságosan tökéletesnek tűnő valóságképtől, perspektívát váltunk, s megfigyeljük, hogy mi is zajlik bennünk. Koncentráljunk saját magunkra! Éljük meg a pillanatot, örüljünk annak, amink van, s ne azon keseregjünk, ami nincs. Fogadjuk el és vállaljuk fel a döntéseinket a következményeikkel együtt. Más út nincs a kiegyensúlyozottabb élethez.
A munkáltató is sokat tehet a munkavállalóiért. A túlzott munkaterhelés és –tempó, a bizonytalan elvárások, a fejlődés és előrelépés lehetőségeinek hiánya, a rossz munkahelyi kapcsolatok, az agresszív vezetői stílus és kommunikáció, a munka-magánélet egyensúlyának hiánya és a nem megfelelő munkakörülmények ugyanis mind befolyásolhatják a munkahelyi stressz kialakulását.
A cégnek ezért figyelnie kell azokat a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy a csapata stresszes. Ilyen a nagyobb fluktuáció, a több betegszabadság, s persze az, ha a munkavállaló csökkent teljesítményt mutat. A gondolkodás vagy az érzések megváltozása szintén a stressz jele lehet, ilyen például a hangulatingadozás, ha valaki zárkózottá válik, a motiváció, az elkötelezettség és az önbizalom csökkenése vagy a fokozott érzelmi reakciók.
A munkatársak jó mentális egészségét fenntartó és segítő módszerek megtalálása elengedhetetlen, ezért erőfeszítéseket kell tenni az egészségprogram céljának meghatározására, a szervezeti és egyéni célok körvonalazására, a felmérésre, a szervezet támogatásának megszerzésére, valamint a program integrálására. Például a rendszeresen végzett közös sport vagy akár egy célzott munkahelyi sportprogram a stresszkezelő tréningek mellett kiváló gyakorlati megoldást jelent a munkahelyi feszültség levezetésére, feldolgozására.